A Földanya Törvényének tartalma a következő

 

JANUÁR – BOLDOGASSZONY HAVA – TÉLHÓ – FERGETEG HAVA

 

Hónapneveink latin eredetűek. Római hagyomány szerint a hónapoknak – márciustól decemberig – a városalapító Romulus király adott volna első ízben nevet. Ez az első római naptár valójában empirikus parasztkalendárium lehetett, amely csak a mezei munkák szempontjából számba vehető 10 hónapot vette figyelembe. A fennmaradó téli holt időt – a földművelés planetáris urának, Szaturnusznak a hatalma alá eső Bak és Vízöntő havát – az i.e. 700 körüli naptárreform idején iktatták be az új 12 hónapos holdnaptárba Ianuarius és Februarius néven. Ianuarius hónap névadója Ianus, a kezdet és a vég istene volt, neki tulajdonítható, hogy a korábbi márciusi, majd szeptemberi évkezdés helyett a rómaiak utóbb január 1-jén kezdték az évet.

Az év első hónapját a csillagászati év megfelelő hónapneve után régente Vízöntő havának is nevezték. A csillagászati hónapok a napév fordulópontjaihoz igazodva a naptári hónapok utolsó dekádjában kezdődnek: a tulajdonképpeni Vízöntő hava január 21-én vagy 22-én. A régi időszámítás természetesen az évkezdetet is csillagászati fordulóponthoz, esetünkben a téli napfordulóhoz igazította.

 

JANUÁR 6. – VÍZKERESZT

A vízkereszti szokások közül külföldi látogatók már a XV. században jellegzetes magyarországi jelenségnek nevezték a papság vízkereszt-napi alamizsnagyűjtését. Ezen a napon volt a házszentelés, és ilyenkor írták fel a három napkeleti király nevének kezdőbetűjét az ajtóra.

A vízkereszt vigíliáján megszentelt vizet a katolikus falvakban háromkirályok vizének nevezték, és sokféle hiedelem fűződött hozzá: meghintették a ház ajtaja előtt a földet, hogy a gonosz elkerülje a házat, gyógyítottak vele, s a kútba is öntöttek e vízből.

 

Január 6-tól hamvazószerdáig FARSANG

Az ókori népek tavaszünnepének, főleg a római szaturnáliá-knak hagyományaiban gyökerező, de a germán Hold s a szláv Perchta ünnepével is megtetézett szokás- és hagyománykör az európai népeknél továbbélt. A téli napforduló után tartott téltemető-tavaszkezdő ünnepségek az egyházi évben a karácsonyi és a húsvéti ünnepkör közé szorult. Mivel azonban a húsvét a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtöltétől függ, az azt megelőző, előkészítő negyvennapos böjt kezdő napja, a hamvazószerda is ennek megfelelően – jó egy hónapnyi eltéréssel – változik. Az előtte levő időszak, a farsanghúshagyókeddel végződik. E napnak német neve Fastnacht (böjtelőéj) volt. E szó bajor-osztrák szájon annak idején Vaschanc, ebből pedig nálunk fassang, majd farsang lett. És ez lett a neve a vízkereszttől, vagyis január 6-tól hamvazószerdáig terjedő, rövidebb-hosszabb időszaknak is.

 

 

FEBRUÁR – BÖJTELŐ HAVA – TÉLUTÓ – JÉGBONTÓ HAVA

Keresztény időkben a február a böjt első hava lett, mivel nagyböjt kezdete rendszerint ebbe a hónapba esik. Erre utal a hónap régi magyar neve: Böjtelő hava. Nevezték Halak havának is, mivel február 21-e és március 20-a között a Nap a Halak jegyében jár.

 

FEBRUÁR 1. – A TISZA ÉLŐVILÁGÁNAK EMLÉKNAPJA

2000. január 31-én a Szamos felső folyásának vízgyűjtő területén működő román-ausztrál tulajdonú Aurul nevű bányavállalat cianiddal és nehézfémekkel szennyezte a Szamos és a Tisza folyókat Romániában. A szennyeződés február 1-12. között vonult le a Tiszán ökológiai katasztrófát okozva a folyó élővilágában. A magyar országgyűlés erre emlékezve 2000. június 16-án elfogadott határozatának 10. pontjában február 1-jét a TISZA ÉLŐVILÁGÁNAK EMLÉKNAPJÁvá nyilvánította.

 

FEBRUÁR 2. – A VIZES ÉLŐHELYEK NAPJA

1971. február 2-án az indiai Ramsar városában fogadták el az ún. Ramsari Egyezményt, amelyben a biológiai sokféleség megőrzése érdekében a kormányok felelősséget vállaltak a vizes élőhelyek védelméért. Az egyezmény az évezred végére már a vizes területek általános védelmére irányuló világkonvencióvá bővült. Magyarország 1979-ben aláírta a dokumentumot, s 2000-ig 19 területet (köztük a Fertő-tavat, a Balatont, a kiskunsági szikes tavakat, a Hortobágy egyes részeit) jelölt meg a nemzetközi jelentőségű, ún. ramsari területek közé. Az egyezményt aláíró országok száma mára száz fölé emelkedett, s a hatálya alá tartozó vizes terület pedig közel 80 millió négyzetkilométer. Az egyezmény elfogadásának évfordulóján tartjuk A VIZES ÉLŐHELYEK NAPJÁt.

 

 

MÁRCIUS – BÖJTMÁS HAVA – TAVASZELŐ – KIKELET HAVA

 

HAMVAZÓSZERDA – A NAGYBÖJTI IDŐ KEZDETE

Karnevál herceg farsangi diadalmenete hamvazószerdára virradóan halottasmenetté változik. Európában általános szokás (volt), hogy a farsangot jelképező alakot: óriás papírmasé bábut, medvemaszkát, vesszőből, szalmából, rongyból formált torz képmást megjátszott jajveszékelés közben többnyire hatalmas máglyán elégetik, maradványait pedig eltemetik. Nálunk a szokásnak farsangtemetés, téltemetés, télkihordás a neve.

 

MÁRCIUS 6. – NEMZETKÖZI ENERGIATAKARÉKOSSÁGI VILÁGNAP

A Világon az egyik legnagyobb gond, mely sürgős megoldásra vár az energiaforrások kimerülése illetve az energia árak kíméletlen emelkedése. Ebből kifolyólag fontos feladat, hogy újabb lehetőséget találjunk az energia okos felhasználására.

 

MÁRCIUS 15. – AZ 1848–49-ES FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC ÉVFORDULÓJA – A MAGYAR SAJTÓ NAPJA – A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETI ÜNNEPE

A Magyar Országgyűlés 1991-es határozata értelmében március 15-e az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja és a Magyar Köztársaság nemzeti ünnepe. Ezen a napon osztják ki a Kossuth- és Széchenyi-díjakat.

Az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc kezdete ez a nap, amelynek célja a függetlenség kivívása és az alkotmányos berendezkedés megteremtése volt. 1848 első hónapjaiban Európa számos városában forradalmak törtek ki. Ez kedvező körülményeket teremtett ahhoz, hogy a magyarországi reformelképzelések törvényes úton megvalósuljanak.

A forradalmat indító március 15-e jelkép lett: a kivívott szabadság megőrzésének és az elvesztett szabadság visszaszerzésének szimbóluma. A magyarság 1860 óta nemzeti ünnepének tekinti ezt a napot, függetlenül attól, hogyan vélekedett erről a mindenkori államhatalom.

1848-ban ezen a napon nyomtatták a magyar sajtó első szabad termékeit, a Tizenkét pontot és aNemzeti dalt. 1990 óta ez a napot a magyar sajtó napjaként is ünnepeljük.

 

MÁRCIUS 21. – A CSILLAGÁSZATI TAVASZ KEZDETE

Március 21. a csillagászati tavasz kezdete. Ezen a napon a Nap az Egyenlítő magasságában halad át az égen, sugarai merőlegesek a föld forgástengelyére, éppen keleten kel, és nyugaton nyugszik, a nappalok, valamint az éjszakák hossza az egész földgolyón egyenlő. Innen a neve „napéjegyenlőség”. (Csak az északi féltekén tavaszkezdet, földünk déli oldalán ez az ősz első napja.) Ettől kezdve napról napra távolodik a Nap az Egyenlítőtől a Ráktérítő felé, sugarai egyre nagyobb szöget zárnak be a földtengellyel, ezért az északi féltekén hosszabbodnak és melegednek a nappalok, a délin viszont rövidülnek, és jön a tél.

 

MÁRCIUS 22. – A VÍZ VILÁGNAPJA

A VÍZ VILÁGNAPJÁnak megünneplését az 1992. évi Rio de Janeiro-i környezetvédelmi konferencián kezdeményezték. Ennek hatására az ENSZ március 22-ét nyilvánította e nappá, felhíva a kormányok, szervezetek és magánszemélyek figyelmét a víz fontos szerepére életünkben. Cél, hogy óvjuk, védjük környezetünket, s ezen belül a Föld vízkészletét.

December - KARÁCSONY HAVA – TÉLELŐ – ÁLOM HAVA

Az adventi időszak az előkészület, várakozás, reménykedés ideje.

 

DECEMBER 3. – A FOGYATÉKOS EMBEREK NEMZETKÖZI NAPJA

Az ENSZ december 3-át a FOGYATÉKOS EMBEREK NEMZETKÖZI VILÁGNAPJÁvá nyilvánította 1992-ben, hogy felhívja a figyelmet a baleset, betegség, katasztrófa következtében fogyatékossá váltak problémáira.

 

DECEMBER 4. – SZENT BORBÁLA NAPJA – BÁNYÁSZNAP MAGYARORSZÁGON

DECEMBER 6. – SZENT MIKLÓS – "MIKULÁS NAPJA"

December 6-a, Miklós napja, már a középkorban gyermekünnep, hiszen Szent Miklós az ifjúság és a vándorló diákok patrónusa volt.

 

DECEMBER 11. – NEMZETKÖZI HEGY NAP

 

2003-ban tartották meg először a NEMZETKÖZI HEGY NAPot, mely a 2002-ben rendezett „A hegy nemzetközi éve” rendezvényből született. A nemzetközi nap célja, hogy felismerjük, milyen alapvető szerepet játszanak a hegyek életünkben, és átérezzük annak felelősségét, hogy megvédjük környezetüket.

 

DECEMBER 13. – SZENT LÚCIA – "LUCA NAPJA"

 A Luca (Lucia) név a ‚fény’ (lux) szóból ered. A fény ugyanis szép, ha rátekintünk. Luca napja a magyarságnál mint gonoszjáró nap egyúttal asszonyi dologtiltó nap lett, tüzet is csak a férfiak rakhattak. A boszorkányrontás megelőzése, illetve a gyümölcs, zsiradék, tojás, aprómarha-bőség biztosítása érdekében pedig sokféle varázslást végeztek. Legelterjedtebb, egyúttal a legtovább élő közülük a lucázás, más néven palázolás, kotyolás.

Hét-tizenkét éves fiúgyermekek szalmát vagy kis fatuskót húzva maguk után sorra járják a házakat. Beköszöntés után az ajtó elé vagy a kemence szögletbe hintettek egy kis szalmát, illetve rakták a fát, ráültek, és elmondták vagy elénekelték a varázslószöveget.

Általánosan elterjedt volt az a varázslás is, amelynek célja a boszorkányok távoltartása, illetve meglátása volt. Mindkettő Luca napján kezdődött, és a karácsonyi éjféli misé-ig tartott. Az előbbi célra a Luca napján a kémény alatt megkötött nyírfaseprő volt a jó, amellyel a tizenketted alatt sepregetni kellett, hogy a boszorkány ne juthasson a házba. A boszorkánylátásra a közismert Luca-széke szolgált.

 

DECEMBER 18. – A KISEBBSÉGEK NAPJA MAGYARORSZÁGON

1995-ben a magyar kormány a kisebbségbarát társadalmi légkör kialakítása és fenntartása érdekében az ENSZ Nemzeti vagy Etnikai, Vallási és Nyelvi Kisebbséghez tartozó Személyek Jogairól szóló Nyilatkozata elfogadásának napját – december 18-át – A KISEBBSÉGEK NAPJÁvá nyilvánította.

 

DECEMBER 21. – TÉLI NAPFORDULÓ; A CSILLAGÁSZATI TÉL KEZDETE

A csillagászati tél december 21-én kezdődik. Ez az év legrövidebb napja.

 

DECEMBER 24. – ÁDÁM ÉS ÉVA – "SZENTESTE"

A betlehemes játékokban, a szálláskeresés-motívum a játék elejére kerül. József és a gyermekét váró Mária szállást keresnek Betlehemben. A királyok, gazdag emberek elutasítják a szegény vándorokat, amíg végre az istállóban kapnak menedéket.

 

DECEMBER 25. – KARÁCSONY – JÉZUS KRISZTUS SZÜLETÉSE

Karácsonyról hallván, a csillogó díszű, kivilágított fenyő képe jelenik meg először. Régebben a fenyőt nyalánkságokkal, almával, naranccsal aranyozott dióval, tarka papírdíszekkel és – láncokkal ékítették, tetején csillagba foglalt angyal – vagy kis Jézust tartó Mária-képpel koronázták. Gyertyáit először december 24-én este gyújtották meg, utoljára rendszerint vízkeresztkor. Úgy tudjuk, nálunk Brunswick Teréz grófnő állíttatott először karácsonyfát, 1825-ben. A szokás Németországból indult ki. A róla szóló első írásos beszámoló 1605-ből, egy strassburgi polgár tollából ered, de ábrázolását már a XVI. századból ismerjük. Egy legenda Luther Mártonnak tulajdonítja a karácsonyfa föltalálását. Annyi mindenesetre igaz, hogy elterjesztése a német lutheránusok érdeme. Sokáig nem terjedt el mindenütt, néhol ma is más örökzölddel: magyallal, fagyönggyel, borostyánnal díszítik az otthonokat.

 

DECEMBER 26. – KARÁCSONY MÁSNAPJA

December 26-án, Szent István napján a legények felköszöntötték a falu Istvánjait. E nap azonban a regölésé is. A reg, regös, regölés s a közismert „hej regö rejtem” kifejezés varázst, varázslót, varázslást, varázsigét jelent.  Általában legények vagy fiúgyermekek regöltek, de szinte kizárólagosan lányos házaknál. Több szakaszos énekük a jöttüket bejelentő bevezetés után jókívánságokat halmoz a gazdára, s a fiatalok párosításával fejeződik be.

DECEMBER 28. – APRÓSZENTEK

December 28-a az Aprószentek, a Heródes által meggyilkoltatott betlehemi kisdedek emlékünnepe. 

Aprószentek napjának jellegzetes szokása a vesszőzés, melyet neveznek  aprószentekelésnek, odoricsolásnak, suprikálásnak, csapulásnak is. A vessző lehet termőág, hajló fűzfavessző vagy korbács. 

Termékenység varázslónap. Maga a vesszőzés pogány eredetű termékenység- és egészségvarázsló szokás volt, amelyet az egyház is átvett. A gyermekeket e napon mustármagért küldték a szomszédba.

”Mustármagot jöttem kérni,

Tessék engem jól elverni.” Mikor ezt elmondták, a háziasszony egy vesszővel „megsuprálta”, hogy a rossz szellemek ne tudjanak rájuk hatni. Ezután megjutalmazták a gyerekeket dióval, mogyoróval, esetleg egy kis pénzzel.

A pásztorok a hónuk alatt egy nyaláb vesszővel házról-házra jártak, erőt, egészséget, bort, búzát, békességet kívántak. A gazdasszony kihúzott egy-két szál vesszőt a nyalábból a kötényével, és megveregette a pásztorokat, hogy jobban vigyázzanak a jószágra. A vesszőt aztán bevitték az istállóba, ott megverték vele az állatokat; majd eltették, és csak tavasszal vették elő: azzal hajtották ki először a marhát a legelőre.

DECEMBER 31. – SZENT SZILVESZTER PÁPA – "SZILVESZTER"

December 31-e az év utolsó napja. A néphagyomány és a városi folklór óév-búcsúztató szokásai viszont egyszerűen az év fordulójához kapcsolódnak. Az évkezdet minden népnél bizonyos jelképes elválasztó, szerencse- és bőséghozó praktikákkal jár. Ilyen volt a magyar nép szokása szerint az óévet jelképező szalmabáb földbe temetése, vízbe hajítása (téltemetés), egy öregember-maszkot viselő legénynek játékos kikorbácsolása (!) a faluból (télkiverés), az óév kiharangozása. A bő termést biztosító, gonoszűző szokások közé tartoztak a lármás, álarcos felvonulások, kántálások. A szilveszteri, helyesebben újévi szerencse-jelképek: a kéményseprő, négylevelű lóhere, patkó, lencse, s főleg a malac szintén régi szokások túlélő tanúi.

NOVEMBER – SZENT ANDRÁS HAVA – ŐSZUTÓ – ENYÉSZET HAVA

NOVEMBER 1. 

Mindenszentek napja mindazon megdicsőült lelkek ünnepe, akikről megszámlálhatatlan sokaságuk miatt a kalendárium külön-külön, névszerint nem emlékezik meg.

NOVEMBER 2.

Halottak napja

A katolikus egyházban a Mindenszentek utáni nap (nov. 2., ha az vasárnap, akkor nov. 3.) a tisztítótűzben szenvedő lelkek emléknapja. Ezen a napon a „küzdő egyház” tehát a „szenvedő egyházról” emlékezik meg. Általános szokás szerint az előtte való nap délutánján, a „halottak estéjén” rendbe hozzák a sírokat; virágokkal, koszorúkkal feldíszítik, és az este közeledtével gyertyákkal, mécsesekkel kivilágítják, „hogy az örök világosság fényeskedjék” az elhunytak lelkének. Idegenben elhunyt, ismeretlen földben nyugvók emlékének a temetőkereszt vagy más közösségi temetőjel körül gyújtanak gyertyát. Régente néhol egyenesen máglyát gyújtottak, miközben szünet nélkül harangoztak.

Elterjedt szokás szerint ezen az estén otthon is égett a gyertya, mégpedig annyi szál, ahány halottja volt a családnak.

NOVEMBER 10. – A TUDOMÁNY VILÁGNAPJA A BÉKÉÉRT ÉS A FEJLŐDÉSÉRT

Az UNESCO november 10-ét A TUDOMÁNY VILÁGNAPJÁvá nyilvánította A BÉKÉÉRT ÉS A FEJLŐDÉSÉRT. E nap célja, hogy emlékeztessen a tudomány béke és fejlődés iránti elkötelezettségére, valamint hangsúlyozza a közösséggel szembeni felelősségteljes használatát. Egyben felhívja a figyelmet a tudomány fontosságára és szorgalmazza a szakadék csökkentését e terület és a társadalom között.

NOVEMBER 11. MÁRTON NAPJA

Legismertebb ábrázolása egyik jócselekedetét örökíti meg. Ifjú korában tisztként szolgált a római hadseregben. Galliában történt, hogy a novemberi hidegben egy hó alatt fekvő meztelen és sánta koldusra bukkant. Megszánta a szerencsétlent, és megfelezte vele katonai köpenyét. Ezt követően álmában megjelent néki Krisztus, vállán a koldusra terített fél köpennyel. E jelenetben Szent Mártont fehér lovon, katonatiszt öltözetben ábrázolják, amint kardjával épp kettéhasítja veres köpenyét, vagy a földön kuporgó, meztelen mankós embert takarja be vele. Később, püspök korában a jelenet majdnem pontosan megismétlődött nem kevésbé csodás következményekkel . 

Egy ízben szedett-vedett gúnyában misézett, mivel a templom kapujában egy didergő koldus kedvéért megvált a miseruhájától. A hüledező hívek szeme láttára egy tűzgömb szállt a feje fölé, és angyalok fedték be drágakövekkel kivert aranyujjassal csupasz karjait. 

Márton alázatból a ludak óljába bújt, hogy püspökké választása elől kitérjen. Ezek azonban zajgásukkal elárulták, és így kénytelen volt a püspökséget elvállalni.

Mindezekből érthető, hogy Márton napjának – főleg Dunántúl – a frissen tömött, szépen kihizlalt lúd volt az ünnepi eledele. 

A középkorban a jeles szent tiszteletére bort ittak és kövér ludat ettek, ugyanis az akkori naptárakban az óév utolsó jeles napjának számított.

Szent Márton gazdasági határnap

Márton-nap a 14. századi krónikákban határnapként szerepel: a tisztújítás, fizetés, jobbágytartozás lerovásának napja volt.

Az egyházi esztendő hagyományai szerint Márton napja az ún. kisfarsang idejére esik. Kisfarsang hagyományosan a lakodalmak, pásztorünnepek, névnapok és bálok ideje volt, s ekkor került sor a szüret, a kukoricafosztás utáni mulatságokra is. Ez az időszak Katalin-nappal (november 25.) zárult le. 

A Márton-napi pásztorjárás és vesszőzés jól ismert szokás volt.

Ehhez a naphoz munkatilalmak is kapcsolódtak; Muravidék lakói szerint Márton-napkor nem szabad mosni, teregetni, mert elpusztulna a jószág.

Mint minden jeles naphoz, Márton napjához is kapcsolódnak időjárásjósló praktikák és megfigyelések. A liba csontjából az időjárásra jósoltak: ha a liba csontja fehér és hosszú, akkor havas lesz a tél, ha viszont barna és rövid, akkor sáros. Az aznapi időből is jósoltak: "Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható." Egy kalendáriumi regula szerint: "Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál."

NOVEMBER HARMADIK CSÜTÖRTÖKJE – FÜSTMENTES NAP

A tradícióvá növekedett nap alapötletét 1971-re datáljuk, amikor Massachusetts állam kormányzója, Arthur P. Mullaney arra kérte a polgárokat, hogy egy napig ne dohányozzanak, és a pénzből, amit aznap dohányárura költöttek volna, egy helyi középiskolát támogassanak. Az ötlet megfogant, és 1976. november 18-án már az Amerikai Rákellenes Társaság (ACS) tűzte zászlajára a célt. Sikerült is egymillió embert rábírniuk, hogy egyetlen napra bírják ki dohányzás nélkül. 1977-ben már minden állam csatlakozott a mozgalomhoz, ami ekkor kapta az egységes „Smokeout Day” elnevezést. Az Egészségügyi Világszervezet kezdeményezésére november harmadik csütörtökét aztán nemzetközi szinten is FÜSTMENTES NAPpá nyilvánították.

NOVEMBER UTOLSÓ PÉNTEKJE – NEMZETKÖZI NE VÁSÁROLJ SEMMIT! NAP

A NE VÁSÁROLJ SEMMIT NAP vidám és kritikus tiltakozás a nyugati túlfogyasztás, a jólét, a vagyon egyenlőtlen elosztása, és a reklámnak a mindennapi életünkre gyakorolt hatása ellen. A ne vásárolj semmit! napot 1992-ben kezdeményezte a kanadai Ted Dave, aki a reklámszakmában dolgozott. Ezáltal akart tiltakozni a reklámok szüntelen túlfogyasztásra való ösztönzése ellen. Mottója az volt: Ami elég, az elég! Azóta egyre több ország vette át a Ne vásárolj semmit! napot.

OKTÓBER – MINDSZENT HAVA – ŐSZHÓ – MAGVETŐ HAVA

A szüret időpontja a 18-19. században valamilyen jeles naphoz kötődött. Szent Mihálytól (szeptember 29.) Simon-Júdás (október 28.) napjáig. Az Alföld több vidékén Szent Mihály napkor kezdték a szüretet. A Dunántúl nagy részén és Erdélyben Terézia (október 15.), a Balaton és Kőszeg vidékén Orsolya (október 21.), Tokaj-Hegyalján Simon-Júdás (október 28) napján.

OKTÓBER 1. – AZ IDŐSEK VILÁGNAPJA

Az ENSZ közgyűlése 1991-ben nyilvánította október 1-jét AZ IDŐSEK VILÁGNAPJÁvá. Napjainkban kb. 600 millió hatvan év feletti személy él a világon, számuk 2025-re akár meg is kétszereződhet, éppen ezért a gyorsan öregedő világban az idősek sokat segíthetnek –önkéntes munkával, tapasztalataik átadásával.

OKTÓBER ELSŐ HÉTVÉGÉJE – NEMZETKÖZI MADÁRMEGFIGYELŐ NAPOK   

A madárvédők világszervezete, a BirdLife International kezdeményezésére, 1992-ben szerveztek először MADÁRMEGFIGYELŐ NAPOKat Európában. Az akció legfontosabb célja, hogy minél több emberrel megismertessék a madárvédelem jelentőségét, a madár- és természetvédő szervezetek tevékenységének fontosságát. A madármegfigyelő napokat az őszi madárvonulás időszakának közepén, minden október első hétvégéjén rendezik.

OKTÓBER ELEJE – GYALOGLÓ VILÁGNAP

A kezdeményezést 1992-ben indították útjára a szervezők a Rio de Janeiró-i Föld-konferenciához kapcsolódva. A GYALOGLÓ VILÁGNAPot október elején tartják, és ebből az alkalomból Magyarországon 16 megyében rendeznek az egészséges életmódot népszerűsítő fesztiválokat. Hazánk 1999-ben csatlakozott a mozgalomhoz, s a világnapot mostanra már 68 országban tartják meg. A sorozat célja a gyaloglás és általa a testmozgás meg- és elismertetése, megszerettetése az emberekkel. A szervezők nem egy nagy országos rendezvényt tartanak, hanem az a céljuk, hogy minél több településen legyen gyalogló nap.
 

OKTÓBER 4. – AZ ÁLLATOK VILÁGNAPJA

AZ ÁLLATOK VILÁGNAPJÁt október 4-én ünnepeljük. Ez a nap Assisi Szent Ferencnek, az állatok védőszentjének halála napja.
 

OKTÓBER 21. – FÖLDÜNKÉRT VILÁGNAP

1991-ben a Föld védelméért világméretű kampányt kezdeményeztek (Caring for the Earth), azóta október 21-én tartják a FÖLDÜNKÉRT VILÁGNAPot.
 

OKTÓBER UTOLSÓ SZOMBATJÁRÓL VASÁRNAPRA VIRRADÓ ÉJSZAKA – A NYÁRI IDŐSZÁMÍTÁS VÉGE                             

OKTÓBER UTOLSÓ MUNKANAPJA – TAKARÉKOSSÁGI VILÁGNAP

SZEPTEMBER – SZENT MIHÁLY – ŐSZELŐ – FÖLDANYA HAVA 

SZÜRET

 A TAKARÍTÁSI VILÁGNAP nem kötődik egyetlen konkrét dátumhoz sem, minden évben egy szeptember 20-a körüli hétvégén ünneplik. A hagyomány Ausztráliából indult. Magyarországon a Magyar Cserkész Szövetség erdőtakarítási és szemétgyűjtési akciókat szervez.

SZEPTEMBER 22. – AUTÓMENTES VILÁGNAP

Az Európai Unió szeptember 22-re AUTÓMENTES VILÁGNAPot hirdetett meg. A minden évben megrendezett esemény célja, hogy felhívja a figyelmet a motorizáció és az elavult közlekedésszervezés által okozott súlyos környezeti és egészségügyi problémákra. A rendezvényre először 1997-ben került sor a franciaországi La Rochelle-ben. 2001 elején megszületett az autómentes napról szóló Európai Charta, melyet másodikként – az unión kívüli országok közül elsőként – Magyarország írt alá.

SZEPTEMBER 23. – ŐSZI NAPÉJEGYENLŐSÉG 

A csillagászati ősz szeptember 23-án kezdődik. (A déli féltekén e napon kezdődik a csillagászati tavasz.) Ettől kezdve a Nap a Baktérítő felé távolodik az Egyenlítőtől, sugarai egyre laposabb szöget zárnak be a földtengellyel. Ezért az északi féltekén rövidülnek és hűlnek a nappalok, közelít a tél. 

SZEPTEMBER 26. – A TISZTA HEGYEK NAPJA

Ez a nap a környezetvédelem fontosságára hívja fel a figyelmet számos más világnap mellett. Nemzeti parkok, zöld szervezetek szerveznek ezen a napon társadalmi munkát és gyűjtenek hulladékot, tisztítják a természetet.

SZEPTEMBER 30. – BENEDEK ELEK SZÜLETÉSNAPJA – NÉPMESE NAPJA

2005 tavaszán a Magyar Olvasástársaság felhívással fordult mindazokhoz, akiknek fontos a népmesék fennmaradása és a mesékben élő bölcsesség továbbhagyományozása, hogy csatlakozzon ahhoz a kezdeményezéshez, amely szerint szeptember 30. – Benedek Elek születésnapja – legyen a népmese napja.